A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a WWF Magyarország és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
munkatársai a LIFE4OakForests projekt keretében azon dolgoznak, hogy a nemzeti park területén kijelölt
tölgyerdőket újra természetessé tegyék, gazdagítsák élővilágukat és biztosítsák hosszú távú
fennmaradásukat. A BNPI területén 10 mintaterületen (összesen 680 hektáron), köztük Cserépfalu
határában (91 hektárnyi területen) újszerű természetvédelmi erdőkezelési megoldásokat alkalmaznak a
nemzetipark-igazgatóság munkatársai. A 2018 óta zajló beavatkozásoknak köszönhetően mára már
szemmel látható, ahogy a különböző növény-, állat- és gombafajok ismét megtöltik élettel az egykor
gazdasági céllal művelt tölgyeseket.
A projekt elsődleges célja a korábban gazdálkodásba bevont tölgyes élőhelyek természetességi állapotának
javítása, az erdő szerkezetének gazdagítása és az idegenhonos fajok őshonos elegyfajokra cserélése. A
beavatkozások egy részét korábban is alkalmazták, és sok helyen alkalmazzák ma is. Vannak viszont olyan
eljárások is, amelyek nemzetközi szinten is úttörőnek számítanak. Ezeket Európában elsőként a
LIFE4OakForests projekt keretében próbálják ki három hazai nemzeti park és egy olasz natúrpark kijelölt
területein. A tapasztalatokat a projekt végén gyakorlati kézikönyvben gyűjtik össze és adják közre. Ez
hasznos útmutatót jelenthet a nyereségérdekelt erdőgazdálkodók számára is, mert a beavatkozások között
vannak olyanok, amelyek nem jelentenek többletköltséget vagy elmaradt hasznot, így gazdasági erdőkben is
alkalmazhatók az erdő fajgazdagságának növelése érdekében.
A 90 hektárnyi cserépfalui erdőtömb többségében TSZ-erdő volt, egy része kárpótlás során került nemzeti
parki vagyonkezelésbe, más részeit pedig a nemzetipark-igazgatóság vásárolta meg az állam nevében. A
területen található idegenhonos feketefenyő és akácos is, zömében azonban jellemzően egykorú tölgyesek,
melyben kevés az elegyfafaj. Az idegenhonos akácost letermelték és a helyére őshonos fafajokat telepítettek.
Az amúgy is pusztulóban levő fenyves esetén elegendő a kiritkult foltokba való ültetés, illetve a maguktól
megjelenő őshonos faegyedek segítése, védelme.
„Az erdő ökológiai szolgáltató képességét, vagyis, hogy milyen élőhelyként működik, meghatározza, hogy
milyen a szerkezete. Fontos, hogy többféle fajból álljon, többszintű legyen, tehát legyenek benne cserjék,
különböző magasságú fák. További lényeges szempont még a mozaikosság, vagyis, hogy fiatalabb és idősebb
állományrészek kis léptékben is váltsák egymást, mivel így gazdagabbak és színesebb élőhelykínálatot
nyújtanak. Ez a fajta változatosság hozzájárul ahhoz, hogy egy káresemény, például széldöntés vagy jégkár
esetén ellenállóbb legyen az erdő” – mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország projektkoordinátora.
Az egykorú tölgyes faállományokban úgynevezett lékek létrehozásával segítik az őshonos fafajok újulatának
megtelepedését és növekedését. A jelentős vadnyomás miatt a lékeket bekerítették, így a korábbi
gazdálkodás során visszaszorult őshonos fajok – pl. kőris, tatárjuhar, korai juhar, tölgyfajok,
madárcseresznye és vadkörte – újra megjelent fiatal egyedei is zavartalanul tudnak fejlődni. A lékek
megnyitásával azonnal megjelennek az erdőbelsőben is a kis napsütötte foltokat kedvelő növény- és
állatfajok is.

„Egy gazdálkodási célú, egykorú fafajokból álló erdőben is kialakítható hektáronként egy-két bekerített lék,
amelyeket egy időre magukra hagyunk, és engedjük, hogy az őshonos elegyfajok megjelenjenek bennük.
Ezzel kevés ráfordítással hozhatunk létre mozaikos struktúrát, és javíthatjuk az erdő természetességét,
segíthetjük az ellenállóképessége növelését” – mondta Kovács Árpád, a BNPI erdészeti referense.
Az egykorú szerkezetet és a fényt elzáró lombkoronát úgy bontották meg, hogy egyes fák kérgét gyűrű
alakban leválasztották (meggyűrűzték), másokat a földre döntöttek. Az így keletkező álló és fekvő holtfát bent
hagyták a területen, ezzel hozzájárulva az erdő életközösségében nélkülözhetetlen szerepet betöltő, a
holtfához kötődő szervezetek – pl. gombák, madarak, rovarok, egyéb gerinctelenek – számára fontos
élőhelyek gazdagításához. Míg a fiatal elegyfák megerősödése és felcseperedése éveket, évtizedeket vesz
igénybe, a holtfákból kialakított élőhelyeken már rövid idő alatt is látható a változás. A HUN-REN Ökológiai
Kutatóközpont munkatársai által készített vadkamera-felvételek rámutatnak, hogy a holtfákat sokféle célra
használják a különböző emlős- és madárfajok. A fekvő holtfákon előszeretettel közlekedik, jelöli a területét
és vadászik a róka, a nyuszt, a nyest és a vadmacska. Az álló holtfákban megtelepedett rovarfajok a harkályok
számára jelentenek fontos táplálékforrást.
„A holtfáknak köszönhetően ki tud alakulni olyan táplálékhálózat, ami korábban nem, vagy csak hiányosan
volt meg itt. A hosszú távú célunk az, hogy az erdő funkcióit helyreállítsuk, ami biztosítja, hogy az erdő
önműködő legyen, a kedvezőtlen környezeti változásokra megfelelő választ tudjon adni” – tette hozzá Frank
Tamás, a HUN-REN Ökológia Kutatóközpont munkatársa.
A LIFE4OakForests projektről:
Bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink Európában,
egészségük mára drasztikusan leromlott. A 2017-től 2026 végéig tartó 10 éves LIFE4OakForests elnevezésű
projekt célja természetvédelmi erdőkezelési beavatkozásokkal az erdő regenerációjának elősegítése,
valamint a változatos erdőszerkezet, az őshonos fafajösszetétel és a mikroélőhelyek
helyreállítása. A projekt során olyan természetvédelmi erdőkezelési
tevékenységeket hajtanak végre – lékek kialakításával, az erdőszerkezet gazdagítását eredményező
beavatkozásokkal, a természetben lassan kialakuló mikroélőhelyek mesterséges létrehozásával –, melyek
hozzájárulnak tölgyeseink természetesebbé, és ezáltal egészségesebbé válásához. A
beavatkozások hatására bekövetkező erdőszerkezeti és összetételbeli változásokat
tudományos módszerekkel nyomon követik és kiértékelik. A megvalósítás során szerzett
tapasztalatokat összegezve olyan kezelési javaslatokat dolgoznak ki, melyek szélesebb
körben is alkalmazhatók a tölgyerdőkben végzett természetvédelmi erdőkezelés, vagy akár
erdőgazdálkodás folyamán.
A LIFE4OakForests projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával
és az Agrárminisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben részt vesznek a
Bükki, a Duna-Ipoly és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a HUN-REN Ökológiai
Kutatóközpont, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai
Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna

Kapcsolódó videók