Major Borbála, Koncz Péter (DINPD)

A természetes erdőkre jellemző szerkezetet, mint pl. a képen is látható napsütötte léket, különböző típusú fekvő és álló holtfákat 2019-ben alakította ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a börzsönyi LIFE4OakForests projekt területeken. A fokozottan védett vadmacska élőhelye legfőképpen a természetes, összefüggő, nagy kiterjedésű erdők. Nemcsak táplálék forrását, hanem az arra alkalmas búvóhelyeket, élőhelyéül szolgáló odvas fákat is a természetszerű erdőkben találja meg. Ezért is fontos ezeknek az erdőknek a fenntartása mellett azok szerkezetének gazdagítása.

A vadmacska félénk, óvatos állat, kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Elsőre talán összetéveszthető a házimacskával, de a vadmacskák színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel, illetve fő ismertetőjegyük a tompán lekerekített, bunkós, fekete végű farok, melyen 5–7, egymáshoz nem kapcsolódó fekete gyűrű található. A vadmacskák viselkedésének minél jobb megismerése, előfordulásának dokumentálása elengedhetetlen a sikeres fajvédelméhez.

A vadmacska élőhelyeinek leromlása, a nagy, zavartalan erdőfoltok eltűnése mellett jelentős veszélyeztető tényező a házi macskákkal, illetve a kivadult házimacskákkal történő hibridizáció, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, illetve a kivadult macskáktól származó betegség elkapása. Felelős macskatartással sokat tehetünk a vadmacskák védelméért, fontos, hogy soha ne engedjük el házi kedvencünket az erdőben! A vadmacskák élőhelyének fenntartásával számos más faj védelméhez is hozzájárulhatunk, mint pl. a fokozottan védett hiúz.