A természetvédelmi erdőkezelésről és klímabarát erdőgazdálkodásról szervezett terepi bemutatóval egybekötött munkaértekezletet az Ökológiai Kutatóközpont és a WWF Magyarország 2023. június 5-6-án, a Börzsönyben.

A rendezvény célja az erdők természetes bolygatásokat utánzó kezelési lehetőségeinek (természetvédelmi erdőkezelés, illetve erdőgazdálkodási keretek között) megvitatása konkrét terepi beavatkozások helyszínein, valamint egy vitaest keretében.

A terepi program során bemutatott beavatkozások állami és magántulajdonú helyszíneken jelenleg is futó EU-s LIFE projektekhez – LIFE4OakForests; CLIMAFORCEELIFE – kapcsolódnak. A projektek olyan természetvédelmi és természetközeli erdőkezeléseket tesztelnek és alkalmaznak, amelyek célja egyfelől a biológiai sokféleség megőrzése, másfelől a klímaváltozás hatásainak enyhítése, erdészeti módszerekkel.

Az első nap délelőttjén Géringer Péter és Horváth Soma, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, valamint Aszalós Réka és Frank Tamás, az Ökológia Kutatóintézet szakértői közreműködésével tekintettük át a LIFE4OakForests projekt keretében végrehajtott élőhely kezelési beavatkozásokat a nemzeti park Diósjenő melletti saját vagyonkezelésű erdőterületén, melyek során többek között a szerkezeti és faji diverzitást segítő mikroélőhelyeket fejlesztő beavatkozások történtek.

A délutáni program során Flamich Gábor erdőtulajdonos, CLIMAFORCEELIFE projektben dolgozó partner és Tímár Gábor erdőtervező vezetésével látogattunk meg egy Verőce határában található erdőtömböt, ahol a korábban megnyitott lékeket néztük meg, átbeszélve az eddigi tapasztalatokat. Ez különösen érdekes volt, mivel a terület félszáraz jellegű kocsánytalan tölgyes állományában komoly szakmai kihívás a célul kitűzött folyamatos erdőborítás melletti erdőgazdálkodás megvalósítása. Az erdőrészlet gazdálkodási szempontból a leghátrányosabb éghajlati adottságú, délnyugati tájolású terület, ezért a vízvisszatartás különösen fontos. Flamich Gábor az összes projektbemutató területén tervez vízvisszatartó beavatkozásokat végezni. A verőcei esetben, a lefolyást lassító beavatkozások mellett, egy meglévő időszakos tó medrének mélyítése is cél, mely nem csak az erdő mikroklímáját teszi kedvezőbbé, de vizes élőhelyként is hozzájárul az erdő biodivezitásának és ezen keresztül az ellenálló képességének javításához.

A programot vitaest zárta, ahol felkért hozzászólók világították meg a természetes zavarásra alapozó erdészeti módszerek használatának indokoltságát és lehetőségeit. A vitát Gálhidy László a WWF erdőprogramjának vezetője moderálta, felkért felszólalók voltak William Keeton, a Vermonti Egyetem professzora, Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont igazgatója, Standovár Tibor. az ELTE TTK egyetemi docense, illetve Csóka György, az ERTI Erdővédelmi Osztályának osztályvezetője. Mindnyájan kiemelték, hogy a biodiverzitás krízis és a klímaváltozás idején elengedhetetlenül fontos a természetes erdődinamikai folyamatok figyelembe vétele, és az azokkal együttműködő erdészeti módszerek alkalmazása.

A másnapi program során Flamich Gábor nagybörzsönyi erdejében vitattuk meg a famatuzsálemek megőrzésének fontosságát és lehetőségeit, valamint Keeton professzor felvetésére beszéltünk az erdészeti utak helytelen kialakításának következményeiről, mint a talajvesztés, a vízvesztés, villámárvizek kockázatának növelése, és inváziós fajok terjedésének elősegítése. Ezeket a hatásokat jelentősen lehet csökkenteni helyesen kialakított erdei közelítőút-hálózattal.

A résztvevő csapat legkitartóbb része ezt követően még tett egy kisebb túrát a Csarna-völgyben, ahol a háborítatlan erdőterületek kialakításának fontosságáról beszéltünk.

A tanulmányút a Trust for Mutual Understanding, valamint az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg a CLIMAFORCEELIFE (LIFE19 CCA/SK/001276) projekt keretében.