A Life 4 Oak Forests projektünk keretei között – a természetvédelmi erdőkezelések hatékonyabb megvalósítását elősegítő  – természetes tölgyes referenciaerdőket keresünk Közép-Európában és Magyarországon. E keresés közben bukkantunk rá, vagy inkább fedeztük fel újra az aggteleki Kavicsháton kialakult természetes tölgyes erdőtömböt. Az erdő az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Július elején az aggteleki Kavicshát természetes tölgyesébe a hazai pályázati partnerek és az ANPI munkatársai részvételével terepbejárást szerveztünk. A körülbelül 20-100 éves időszak alatt a fokozatosan felhagyott, korábban szántó, rét és legelő művelésű kisparaszti parcellákon – valószínűleg nagyrészt – természetes úton kialakult cseres-gyertyános-tölgyeseket találunk, amelyeket pionír jellegű, rezgőnyár főfafajú faállományfoltok tarkítanak. Ebben az erdőtömbben több évtizede nem volt rendszeres és tervszerű, a faállományt érintő emberi használat. Emiatt a holtfa mennyisége egyre növekszik és különböző megjelenési formái folyamatosan alakulnak ki a területen. A természetes erdődinamikai folyamatok is zavartalanul működnek, így az erdő több tekintetben az idősebb természetes erdők számos jellemvonását idézi.

Az ANPI két évvel ezelőtt megkezdte az erdő szerkezeti, fafajösszetételi jellemzőinek és a mikroélőhelyek néhány típusának a felmérését. Az adatok felvételezése és elemzése jelenleg is folyamatban van. Az erdőszerkezeti felmérés néhány eredményének (fatérképezés, dendro-ökológiai vizsgálat és a teljes területre kiterjedő faállomány szerkezeti jellemzők) bemutatása, valamint a területen látottak számos tanulsággal szolgáltak.

A projektünk szempontjából itt szerzett hasznos tapasztalatok megerősítik ez eddigi szakmai elképzeléseinket, vagy épp kibővítik ezeket. A természetes szukcesszió időbeni és térbeli lefolyása, a tölgyek természetes felújulásának térbeli mintázata és erélye, a pionírok (főként a rezgőnyár) vélt szerepe a tölgyek megjelenésében, fiatalkori fejlődésében, a lékdinamika jelentősége és különféle megjelenési formája mind tanulsággal szolgált, és még több kérdés felvetésével gondolkoztatott el és segíti a további munkánkat.

Mindannyian egyetértettünk abban, hogy tanulmányozásra, erdőökológiai kutatásra érdemes az erdőterület, amely sok felhasználható ismerettel szolgálhat majd Natura 2000 tölgyesek természetvédelmi erdőkezeléséhez más védett erdőkben. Emellett a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodók számára is iránymutatást nyújthat a tölgyek kis mintázatban, mozaikosan történő felújulását elősegítő erdőszerkezet kialakításához.