A WWF Magyarország könyvben és egy honlapon mutatja be a legszebb 87 szentélyerdőt

Hazánk erdőterülete szinte folyamatosan növekedett a 20. század során, és növekszik ma is. Mindez azonban csak papíron, statisztikai értelemben. Sajnos jórészt nem a valódi, őshonos fafajokból álló erdők területe lett nagyobb. Főként kultúrerdők és ültetvények létrehozásával növekszik az erdősültség. Miközben kultúrerdőkkel nő a hazai erdőterület, háborítatlan, ember által nem művelt erdőink alig maradtak. A WWF Magyarország a LIFE4OakForests projekt keretében elkészítette a hazai szentélyerdők monográfiáját és egy interaktív honlapon mindenki számára elérhetővé tette az összegyűjtött adatbázist.

Pedig a régóta háborítatlan, akár 150-200 éves fáknak is otthont adó „szentélyeknek” fontos szerepük van abban, hogy a ritka növény-, állat- és gombafajoknak élőhelyet biztosítsanak. A fekete gólya, a fehérhátú harkály vagy az eurázsiai hiúz leginkább idős erdőkben fordul elő. Az öreg fákból is álló erdők egészségesek és ellenállók a legkülönbözőbb természeti eseményekkel szemben, hiszen majdnem olyan összetettek, mint a régmúlt idők őserdei.
Szentélyerdők szerte az országban megtalálhatók. Hegyvidékek elzárt völgyeiben, meredek lejtőin gyakrabban, síkvidékeken nagyritkán, régi uradalmi erdők maradványaként. Városok környékén megint csak találkozhatunk velük, kirándulóerdőként. Egy részüket jól ismerjük – például a Normafa öreg fákból álló erdejét, a Mátra gerincének, vagy Lillafüred környékének túraútvonalait szegélyező, az átlagosnál korosabb tölgyeseket és bükkösöket. Másokról esetleg már hallottunk, mint a bükki Őserdőről, vagy a Szentgáli tiszafásról. Sokukat viszont csak akkor ismerjük meg, ha a véletlen odasodor bennünket, hiszen nem szerepelnek a térképeken. Sajnos nem minden esetben védettek, így időről-időre fakitermelés, akár tarvágás is történhet bennük.
A WWF Magyarország a LIFE4Oak Forests E2 akciója keretében kézikönyvben gyűjtötte össze a természetvédelmi szempontból legértékesebb, idős erdőket, vagyis a szentélyerdőket. A kiadvány szerzője Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője felkeresett minden egyes, a könyvben szereplő szentélyerdőt, és összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, mint például, hogy mekkorák, milyen fafajokból állnak, hogyan látogathatjuk meg a helyszíneket.
A könyvet kiegészíti egy térképes honlap is, melyet azzal a céllal hozott létre a WWF Magyarország, hogy minél többen megismerhessék és akár meg is tudják látogatni hazánk vadonjait. Így most már bárki kedvére ismerkedhet Magyarország szentélyerdeivel, és ha kedve támad, meg is látogathatja őket.

A szentélyerdőket bemutató térképes honlap elérhetősége: https://szentelyerdo.wwf.hu/

A Szentélyerdők Magyarországon című kiadvány innen tölthető le pdf-ben.