Május 28. és május 30. között Felsőtárkányban került sor a Life4OakForests projekt második, éves monitoring látogatására. A hétfői Irányító tanácsi ülést követően kedden kezdődött meg a projekt felülvizsgálata. Az első előrehaladási jelentéssel kapcsolatos kérdések áttekintése után a projekt kedvezményezettjei mutatták be a projekt megvalósításában eddig végzett munkájukat, a projekt végrehajtását ellenőrző, Alberto Cozzi és Kovács András uraknak. Az ezt követő két terepi nap során a házigazda szerepét betöltő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) munkatársai bemutatták az általuk kezelt projektterületek közül a Felsőtárkány Ostoros-völgy és Miklós-völgy, a Bükkzsérci Ortás és a Kerecsendi-erdő, illetve a Mátraszentimre-Fallóskút területeket, az azokon eddig elvégzett monitoring pontok és monitoring területek (1 ha-os) kijelölését. Mátraszentimre-Fallóskúton bemutatásra került a tervezett természetvédelmi célú különböző beavatkozások megkezdett kijelölése is, amelynek célja a Natura 2000 tölgyes élőhelyek szerkezeti gazdagítása és mikroélőhely fejlesztése.
Május 29-én a 8. számú projektterületen (a Felsőtárkányi Ostoros-völgyben), ezen belül a Felsőtárkány 183 B erdőrészlet bejárásával kezdődött a terepi program. A tavalyi évig magántulajdonban volt ez a nagy természetvédelmi értékű terület, ahol több védett növény- és állatfajjal, közte több zászlóshajó faj is megtalálható (pl. Iris fajok, Dictamnus albus, Clematis integrifolia stb.). Megvásárlása LIFE4OAK forrásból mára szinte teljes egészében megtörtént, cél a teljes ellenőrzés megszerzése.
2 évvel ezelőtt az erdőrészletben az egyik magántulajdonos részéről szakszerűtlen, túlzott fakitermelés történt. Ennek a bolygatásnak a hatása természetvédelmi szempontból részben előnyösnek bizonyult: a cseres-tölgyes, illetve erdőssztyepp klíma, határán levő, változatos domborzatú és tájolású termőhelyen szerkezetileg és lágyszárú szintjében nagyon gazdag élőhely jött létre. A szakszerűtlen és pazarló fakitermelés sok sebzést, holtfát, gallyrakatot hagyott maga után, amelyek jelentős mikroélőhely potenciált jelentenek. Ezen előnyök miatt kialakult az koncepció, melyet az erdészeti hatóság is elfogadott, vagyis, hogy a terület egy része felnyíló erdőként, erdősítési kötelezettség nélkül kezelhető. A területen emellett a C.1.2 akció keretében a vad kizárására kerítésépítést fogunk végezni 2019 végén. A vadkárelhárító kerítésbe kerülő zártabb erdőterületeken lékek kialakításával és szükség esetén csemeteültetéssel javítjuk a szerkezetességet és a korosztályeloszlást (C.1.1 akció). Emellett a felnyíló erdőként fenntartandó részeken is történik csemeteültetés (egyedi védelemmel), elsősorban a hiányzó vagy alacsony elegyarányban szereplő természetes elegyfajok és cserjék pótlására, illetve a változatos lágyszárú szint megőrzése érdekében helyenként szükség lesz az elcserjésedés megakadályozására. Az erdőrészlet határain megjelenő invazív idegenhonos fafajokat vegyszeres injektálással szorítjuk vissza.
A második helyszín az 5. számú (Bükkzsérci Ortás) projektterület volt. A Bükkzsérc 62 A erdőrészletben egy korábban klasszikus, vágásos üzemmódban kezelt, korban és szerkezetben nagyjából homogén, zárt cseres-kocsánytalan tölgyest néztünk meg. Az erdőrészletben kevés az elegyfaj és a cserje is. A bejárás során láthattuk, hogy a területen már megtörtént a monitoring-pontok kijelölése. Itt és a szomszédos 62 A erdőrészletben határoltuk le az eltérő beavatkozások hatásának vizsgálatához szükséges 4×1 ha-os kvadrátokat is. Ezek közül kettőben már kihelyezésre kerültek a rovarcsapdák is. Az egynemű faállományokban a C.1.1 akció keretei között kisebb lékek nyitását tervezzük, melyekben a természetesen megjelenő, és/vagy ültetett újulatot 1,2 m magas lékkerítésekkel védjük meg a vad kártételétől. A szintén a projektbe tartozó 62 C erdőrészlet szélén is megálltunk. Itt egy teljesen más szerkezetű állomány található; idős, nagy átmérőjű, terebélyes cserek és kocsánytalan tölgyek laza hálózata között fiatalabb, zárt, egykorú fákból áll az erdő. Ez a szerkezet korábbi legelőerdő kezelés, majd annak felhagyása eredményeként jött létre. A C.1.1 akció keretében sor fog kerülni az idős, nagy méretű fák „kibontására”, felszabadítására a fiatalabb faállomány közül, mivel ezek óriási élőhelyi potenciált jelentenek és csak több évtizedes célzott munkával lehetne pótolni a jelenlétüket.
A harmadik terepi helyszín a 11. számú projektterület (Kerecsendi Berek-erdő) volt. Ez természetes társulását tekintve erdőssztyepp termőhelyen levő maradvány tatárjuharos lösztölgyes. Változatos, természetvédelmileg nagyon értékes, helyenként jó szerkezetű erdőtömb. Korábbi gazdasági kezelések nyomán sarjaztatott, részben elcseresedett, részben idegenhonos fafajokat ültettek ide (vörös tölgy, akác). A projektterületen célunk az idegenhonos fajok visszaszorítása, helyükön őshonos tölgyes állomány létrehozása, illetve az egykorú állományok fajbeli és szerkezeti változatosságának kialakítása.
A 2000-es években már az erdőgazdaság is próbálkozott kis területű, lékes felújításokkal, elsőként ezek hatását, eredményeit tekintettük meg a Kerecsend 3 A erdőrészletben. Ezután átmentünk a Kerecsend 8 A erdőrészletbe, ahol a vörös tölgyes állományban már a C.1.1 akció keretében kijelölt beavatkozások vannak. 3 db léket ezek közül már kitermeltünk 2019. március-áprilisban. A lékkerítések oszlopai a helyben kitermelt faanyagból lesznek. A területen láthattuk a kijelölt monitoringpontokat, a zoológiai monitoring alapállapotfelvétel egy része május végére már megtörtént.
Május 30-án reggel a 7. számú projektterület (Mátraszentimre-Fallóskút) melletti parkolóban volt a gyülekező. A több órás séta során itt is láthattuk a már kijelölt beavatkozásokat (lékek, magas tuskók visszahagyása, sebzések, ágcsonkok kialakítása) és a monitoring háló felfestett pontjait. Az elsőként érintett erdőrészletben (Mátraszentimre 34 A) északias kitettségű, zárt, homogén gyertyános tölgyes állományban jártunk. Itt a C.1.1 akció tervezése és végrehajtása során a záródás jelentősebb megbontásával a szerkezet javítására, a felújulás megindítására, benapozott foltok létesítésére és az elegyfafajok megsegítésére kell törekedni. Teljesen más képet mutatott a másik megtekintett erdőrészlet (35 B). Ez egy (korábban legeltetett) délies kitettségű, sekély termőrétegű, sziklás talajon álló cseres állomány, igen változatos záródással és szerkezettel, helyenként erős sztyeppi hatásokkal. Megtalálhatók benne idős, terebélyes faegyedek, alacsony növésű, helyenként szinte bokorerdős részek, bozótosok, korábbi tisztások maradványai, de van zárt, idősebb szálerdő állományrész is. Itt mindig az éppen adott állományviszonyok határozzák meg a szükséges beavatkozásokat (idős fák felszabadítása, záródáshiány létesítése, felújulás/felújítás megindítása és védelme, pionír fafajok megsegítése, hüllő élőhelyek, vastag holtfa és más mikroélőhelyek létrehozása stb.). Az erdőrészletek között a Bükki Nemzeti Park által kaszálással kezelt, több ritka növényfajnak is otthont adó hegyi réteket láthattunk.
A terepi bemutatóban a két nap során közreműködtek: Fidlóczky József (project manager), Frank Tamás (forest management coordinator), Korompai Tamás (zoológus), Kovács Árpád (partner koordinátor), Magos Gábor (természetvédelmi őrszolgálatvezető), Molnár Márton (természetvédelmi őr), Sasvári János (természetvédelmi őr), Szabó Szilárd (az illetékes erdészeti hatóság vezetője), Urbán László (tájegységvezető), Zagyva Gergő (project forester).