Így tűnnek el az iparszerű erdőgazdálkodás nyomai a Balaton-felvidék tölgyeseiben

con No hay comentarios

2026. május 21-én a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), a WWF Magyarország és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont közös sajtóbejárást szervezett a LIFE4OakForests projekt egyik kiemelt helyszínén, a Balaton-felvidéki Pécsely határában. A résztvevők olyan tölgyes erdőállományokat tekinthettek meg, ahol 2018 óta természetvédelmi célú erdőkezelési beavatkozások zajlanak annak érdekében, hogy felgyorsítsák a természetes ökológiai folyamatok helyreállását és növeljék az erdei élőhelyek biológiai sokféleségét.

Egy erdő, amely visszatalál természetes önmagához

A mintegy 15 hektáros mintaterület a Pécselyi-medencében található, és jól példázza a Balaton-felvidék jellegzetes erdőtársulásait. A területen elsősorban pannon gyertyános-tölgyesek találhatók, de jelentős arányban fordulnak elő molyhos tölgyesek és cseres-tölgyesek is. Az elmúlt évszázad intenzív erdőgazdálkodása következtében azonban az erdő szerkezete leegyszerűsödött: nagy kiterjedésű, egykorú állományok alakultak ki, egyes helyeken pedig az őshonos erdőket fekete fenyő ültetvények váltották fel. A természetvédelmi szemléletű kezelés mintegy harminc évvel ezelőtt kezdődött meg, amelyre a LIFE4OakForests projekt új lendületet adott.

Természetvédelmi erdőkezelés a gyakorlatban

A LIFE4OakForests projekt célja nem új erdők telepítése, hanem a meglévő tölgyes élőhelyek természetességének helyreállítása. A szakemberek olyan innovatív, természetes folyamatokat utánzó beavatkozásokat alkalmaznak, amelyek Európában is úttörőnek számítanak.

A pécselyi területen különböző méretű és alakú lékeket alakítottak ki, részben fák döntésével, részben pedig azok gyűrűzésével. Ez utóbbi módszer során a fák fokozatosan, 2–4 év alatt száradnak ki, így természetes módon keletkezik álló holtfa. A kidöntött és kiszáradt fák anyagát a helyszínen hagyják, amely értékes élőhelyet biztosít számos rovar-, madár-, denevér- és gombafaj számára. A körülbelül egy méter magas visszamaradó tuskók – az úgynevezett magas tuskók – szintén fontos mikroélőhelyek.

A beavatkozások célja nem a faanyag kitermelése, hanem az erdő szerkezeti változatosságának növelése és a természetes regeneráció elősegítése. Az eredmények már most jól láthatók: a korábban homogén állományok helyén egyre fajgazdagabb, változatosabb szerkezetű erdők alakulnak ki.

A szajkók is a természetvédők oldalán állnak

A projekt egyik legérdekesebb eleme a szajkók bevonása az erdő helyreállításába. A területen gyűjtött molyhostölgy-makkokat speciális szajkótálcákra helyezték ki, ahonnan a madarak néhány hét alatt széthordták és elraktározták azokat az erdő különböző pontjain. Ezzel a természetes „erdőtelepítő” tevékenységükkel hozzájárulnak az őshonos tölgyfajok arányának javításához és az erdő természetes megújulásához.

A projekt keretében emellett ritka őshonos elegyfafajokat is telepítettek, köztük a hazánk egyik legritkább vadgyümölcsének számító házi berkenyét (Sorbus domestica), valamint olyan beavatkozásokat végeztek, amelyek csökkentik a természetesnél nagyobb arányban jelen lévő csertölgy dominanciáját.

Az iparszerű gazdálkodás nyomai eltűnőben

A sajtóbejárás résztvevői saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a projekt hatására az intenzív erdőgazdálkodás nyomai ma már alig felismerhetők. Az elmúlt évek természetvédelmi kezelései felgyorsították azokat a folyamatokat, amelyek emberi beavatkozás nélkül akár évszázadok alatt zajlanának le. Az erdő ma már sokkal közelebb áll a természetes állapothoz, mint a projekt indulásakor: szerkezete változatosabb, fajkészlete gazdagabb, és egyre több természetes mikroélőhely található benne.

A természetes megújulást ugyanakkor jelentősen nehezíti a magas nagyvadlétszám. A szarvasok és a vaddisznók túlzott jelenléte akadályozhatja a fiatal fák megerősödését, ezért a projekt során több helyen ideiglenes kerítésekkel védett területeket alakítottak ki. A vadkamerás megfigyelések igazolják, hogy ezek a megoldások hatékonyan csökkentik a vadkárt, miközben a vadállomány teljes kizárása nélkül segítik az erdő természetes regenerációját.

Bemutatóterület a jövő erdőgazdálkodásához

A pécselyi helyszín ma már nemcsak kutatási és természetvédelmi terület, hanem bemutatóhely is. Jól szemlélteti, hogy a célzott, kis léptékű beavatkozások hogyan képesek jelentősen felgyorsítani az erdők természetes helyreállását. A LIFE4OakForests projekt során szerzett tapasztalatokat a projekt partnerei gyakorlati kézikönyvben foglalják össze, amely a jövőben az erdőgazdálkodók számára is hasznos útmutatást nyújthat.

A LIFE4OakForests projektről

A 2017 és 2026 között megvalósuló LIFE4OakForests projekt célja a Natura 2000 tölgyerdők biológiai sokféleségének növelése, az őshonos fafajok támogatása, a mikroélőhelyek helyreállítása és az erdők természetes regenerációjának elősegítése. A projekt az Európai Unió LIFE Nature programjának támogatásával és az Agrárminisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben részt vesz a Balaton-felvidéki, a Bükki és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Romagna régió természetvédelmi szervezete.

További információ:
🌳 https://hu.life4oakforests.eu