Budai Sas-hegy

Projektterület általános leírása

 

Projektterület tudományos leírása

 

 

A Sas-hegy egy zöld sziget a város felett.  Számos védett faj számára nyújt menedéket, sőt egy valóságos refúgium korábbi földtörténeti korok flórája és faunája számára. Egy biodiverzitás forró pont, ahol számos edényes növény, pókféle, hüllő és más fajcsoportok élnek együtt. A Sas-hegyet két markánsan eltérő részre lehet osztani a természetes, illetve a természetközeli vegetáció alapján. A hegycsúcsi részen, ahol sok helyen kilátszik a dolomit alapkőzet, szinte természetes sziklagyep található (6190 * Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis), 6240 * Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők). Az agyagmárga és lösz borította déli lejtőkön másodlagos természetközeli vegetáció található különböző cserjékkel (pl. egybibés galagonya, kökény stb.), illetve alacsonyabb fákkal (pl. virágos kőris, molyhos tölgy stb.). Ezen a területen a potenciális vegetáció a (91H0*) pannon molyhos tölgyes Natura 2000 (SAC) jelölő élőhely. A hegycsúcsi rész és a lejtők tájtörténete eltérő; a csúcsi rész sose volt alkalmas az agrárgazdálkodási tevékenységek számára, ezért viszonylag természetes maradt, ám ezzel szemben a déli lejtőkön több száz éven keresztül szőlő és gyümölcstermesztés zajlott. Ennek köszönhetően természetközelibb a csúcsi rész a lejtőhöz képest, de ettől még az idegenhonos özönnövények növények (pl. az orgona) itt is megjelentek, amely jelentős veszélyt jelent az őshonos dolomit flórára és faunára nézve. A szőlő és gyümölcstermesztés felhagyásával megindult a szukcesszió a területen. Ennek következtében sűrű bozótos alakult ki, amelyben a csúcsi résszel ellentétben más özönnövények  is terjednek (pl. akác, japánkeserűfű, mahónia stb). A terület mai jellegzetes képét a csúcsi részen a gyep, majd a déli lejtőn haladva a cserje, illetve a gyep-cserje-erdő mozaikok nyújtják. Ez az élőhely architektúra számos endemikus és reliktum fajoknak ad otthont.  A természetesen, illetve mesterségesen kialakított nyíltabb, gyep-erdő mozaikokban újból megjelennek a korábban itt élt védett, orchideák (pl. méhbangó, vitézvirág, fehér madársisak, vagy a bíboros kosbor). A gyepi részeken olyan NATURA 2000 jelölő fajok találhatóak, mint pl. a Szent István-szegfű, leánykökörcsin, vagy a magyar gurgolya. Az erdősebb részeken, a szintén NATURA 2000 jelölő faj, a szarvasbogár is megtalálható.

A projektterület jelentősége a biológiai sokféleség és / vagy a regionális, nemzeti és uniós szinten célzott fajok / élőhelytípusok megőrzése szempontjából

 

 

Ezen a budapesti hegyen számos unikális, ősi faj találja meg menedékét, ezért a hegycsúcsi és a déli lejtők védelme, fenntartása különösen fontos természetvédelmi kezelési szempont. Egy olyan biodiverzitás „hot spot”, ahol több száz faj él együtt (pl. edényes növények, pókok, hüllők). A cél a potenciális pannon molyhos tölgyesek (91H0 *) helyreállítása. Ezt az özönnövények visszaszorításával, az erdőregenerációs folyamatok megsegítésével (a túlzottan elszaporodott cserjék visszaszorításával), illetve a tölgyek és a tölgyerdőkre jellemező növények ültetésével érjük el. A pannon molyhos tölgyesek NATURA 2000 jelölő élőhelyek, amelynek fenntartása EU szinten fontos feladat.

 

Projektterület zászlóshajó fajai

Quercus pubescens, Orchis purpurea, Homo sapiens

Back to Project Areas