Társult kedvezményezettek

Az 1976-ban alapított Bükki Nemzeti Park az első olyan magyarországi nemzeti park, amely hegyvidéki területen létesült. Az ezzel egy időben alapított Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szerepköre a megalakulása óta eltelt 40 év alatt sokat változott, a természetvédelmi felügyeletében álló védett természeti területek, tájvédelmi körzetek száma folyamatosan bővült. Az igazgatóság három megyét érintő működési területén a kezelésében álló természetvédelmi területeken elindított kutatási-, élőhely- és fajmegőrzési programjait a gyepterületek legeltetését előtérbe helyező élőhely kezelési modellek kialakításával folytatja.
A természetes élőhelyek megőrzési felelőssége a védett területek határán túl terjed. A még megmaradt élőhely-töredékek megőrzését a Natura 2000-hálózat biztosítja. Számos nemzetközi természetvédelmi-, határ menti együttműködési program segítségével alakítottuk ki azt a szakmai hátteret, amelyre a hosszú távú élőhely fenntartás alapozható.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a védett erdők kezelését elsősorban állami erdőgazdasági részvénytársaságok, kisebb részben erdőbirtokosságok és magán erdőgazdálkodók látják el. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mindössze 3000 hektár erdőt kezel. Ebből következik, hogy a természetvédelmi szempontok érvényesítése a természetvédelmi hatóságnak és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak is kiemelt feladata.
A természetvédelmi értékek megőrzésével együtt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – a természeti környezet terhelhetőségét szem előtt tartva- a természetjáráshoz, turizmushoz, a környezeti neveléshez kapcsolódó igényeket is szolgálja.

Az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partján, 1–15 km szélességű sávban húzódik, területe (mintegy 57.000 hektár) 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Életrehívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék és a Kis-Balaton összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.
Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget - kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként - 2003-ban Európa Diplomás területté vált.
A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Veszprém- és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre (kivéve Marcali teljes közigazgatási területét.). Az Igazgatóság működési területén belül országos védelem alatt áll a nemzeti parki területeken kívül három tájvédelmi körzet (Somló TK, Magas-bakonyi TK, Mura-menti TK), továbbá 27 természetvédelmi terület.
A Bakony-Balaton Geopark - melynek területe részben a nemzeti parkban található - az itt fellelhető földtani, természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását, társadalmi jelentőségük tudatosítását tűzi ki célul. A geopark 2012-ben vált teljes jogú tagjává az Európai Geopark Hálózatnak és egyúttal az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózatnak.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság fő tevékenységei közé tartozik a természetmegőrzés, a tájvédelem, a természetvédelmi gazdálkodás, valamint a szemléletformálás és az ökoturizmus
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja a nemzeti park területének bemutatása mellett az igazgatósághoz tartozó bemutatóhelyekről, szálláshelyekről, túrázási lehetőségekről és a terület tanösvényeiről igyekszik tájékoztatást nyújtani, melyek e varázslatos világnak az értő és szerető megismerésében segítenek.

!

.

.

A WWF 1991-ben kezdte el működését Magyarországon, a Madártani Egyesület fajvédelmi programjainak támogatásával. Missziónk egy olyan jövő megteremtése, ahol az ember harmóniában él környezetével. Célunk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.
A WWF Magyarország tevékenysége főleg hazai fajok és élőhelyek megóvását segíti, de a Duna vízgyűjtőn fekvő, valamint a Kárpátok által övezett országokkal közösen dolgozunk határon átnyúló, több országot érintő természetvédelmi problémák megoldásán. Egyaránt fontosnak tartjuk a szakmapolitikai munkát és a terepi beavatkozásokat, meggyőződésünk, hogy a kétféle tevékenység hatékony ötvözése szolgál modellértékű megoldásokkal, minden érdekelt számára előremutató eredménnyel. Programjaink megvalósításán döntéshozókkal, hatóságokkal, kutatókkal és helyi közösségekkel egyaránt együtt dolgozunk.